Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Tartalomjegyzék

Tájékoztató a bírói jogorvoslati lehetőségekről

BMH logó - honlap

 

A közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-i hatályba lépése, valamint ezzel összefüggésben a Harmtv. és az Szmtv. jogorvoslati rendjében szintén az év első napján hatályba lépő változások kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk tisztelt ügyfeleink tájékoztatását a bírósági jogorvoslatra vonatkozó megváltozott jogszabályok tekintetében.

 

Alapvetően továbbra is megmarad a kétfokú jogorvoslati eljárási rendszer.

Az idegenrendészeti hatóság határozata ellen, ha törvény másként nem rendelkezik, jogorvoslatnak van helye, a másodfokú közigazgatási határozat ellen közigazgatási per indítható a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Jogi képviselet igénybevétele esetén a keresetlevél elektronikus úton a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján keresztül nyújtható be, jogi képviselet igénybevétele hiányában a keresetlevél három példányban, közvetlenül az elsőfokú hatóság előtt terjeszthető elő, melyben tárgyalás tartása kérhető. A kiutasítás vonatkozásában jogorvoslattal a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemben élhet.

 

Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§-a alapján a 2018. január 1-je előtt a hatóságunknál előterjesztett keresetlevél elbírálása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, az ezt követően benyújtott keresetlevél elbírálása során az új Kp. rendelkezései az irányadóak, így a keresetlevél benyújtásának időpontja alapján a keresetlevél tartalmi és formai kellékei eltérhetnek.

 

A Hivatal döntéseivel szemben indított közigazgatási perben a jogi képviselet nem kötelező.

 

A keresetlevél tartalmi és formai kellékeire a Kp. 37-41.§-i vonatkoznak.

A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza

  1. a) az eljáró bíróság megjelölését,
  2. b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
  3. c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  4. d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
  5. e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
  6. f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
  7. g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,

  1. a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
  2. b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
  3. c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.

Ha a felperes ügyfél jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.

A keresetlevet az elsőfokú hatóság a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően - nyolc napon belül kell hatóságunknak az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítania.

Az idegenrendészeti eljárások ügyében indult közigazgatási perben – a Harmtv. eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - hatvan napon belül dönt. A kiutasítást elrendelő határozat elleni közigazgatási perben a bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – tizenöt napon belül dönt. A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban hozott határozat elleni közigazgatási perben az eljárásra kizárólagosan illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – kilencven napon belül dönt.

A Harmtv. VIII. fejezetében (hontalansági kérelem) szabályozott eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság által hozott döntést a bíróság érdemben nem változtathatja meg!

 

A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

Nincs helye felülvizsgálatnak

  1. a) az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja,
  2. b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
  3. c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
  4. d) a Kúria határozata ellen,
  5. e) ha azt törvény különösen indokolt esetben kizárja.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

  1. a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  2. b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  3. c) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége vagy
  4. d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

 

Utoljára frissítve:

Ügyintézés
  • Formanyomtatványok

    A program segítségével elektronikusan kitöltheti a formanyomtatványt és leellenőrizheti, hogy minden szükséges mezőt kitöltött-e. A kitöltött formanyomtatványt saját gépére elmentheti és nyomtathatja.A funkció Word 2007-re optimalizált. Amennyiben ilyen programmal nem rendelkezik, a formanyomtatványokat pdf-ben le tudja tölteni a felső menüben található tájékoztatóból.
    Feltöltés alatt

    Kategória:

  • Időpontfoglalás

    Az online időpontfoglalási rendszer segítségével sorban állás nélkül intézheti ügyeit. A megjelölt ügyfélszolgálati irodánkban ügyintézőnk a lefoglalt időpontban fogadja Önt. Javasoljuk, hogy a honlap megjelenítéséhez lehetőleg Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőt használjanak.

    Intézendő ügy kiválasztása az alábbi lehetőségekkel:

  • Milyen kérelmet nyújtsak be?









    Magyar állampolgár, vagy EGT-állampolgár esetén családtag:
    • az EGT-állampolgár házastársa,
    • a magyar állampolgár házastársa,
    • az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,
    • - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint
    • a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,
    • a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,
    • akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,
    • az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,
    • a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;



    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
    A 2003/109/EK irányelv célja
    • egyfelől, hogy meghatározza a tagállamok által a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételeit, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén,
    • másfelől pedig, hogy szabályozza az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára a tartózkodás feltételeit a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban.





    A „magas szintű képzettséget igénylő munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával, amelyet felsőfokú szakmai képesítés bizonyít.
    A „munkavállaló”: olyan személy munkavállalása, aki: másvalakinek az irányítása alatt vagy másvalaki számára végzett valódi és tényleges munkavégzés céljából az adott tagállamban munkavállalóként a nemzeti munkajogi jogszabályok és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti védelemben részesül, a jogviszonyra való tekintet nélkül, fizetést kap, és rendelkezik a megfelelő és konkrét kompetenciával.





    Tartózkodási engedéllyel rendelkezés esetén kérhető a határozatlan ideig tartózkodás

    A kérdések segítségével 3 percen belül megtudhatja, milyen tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtania. A kérdéssor végén a kiválasztott kérelemtípushoz kapcsolódó minden információt megtalál.
    Feltöltés alatt

    Kérelem célja:



  • Értékelés

    A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Integrációs Alap társfinanszírozásával valósult meg.
    Kérem, segítse munkánkat az új honlap értékelésével!

     

    Önnek hogy tetszik új oldalunk?

    Nagyon tetszik
    Tetszik
    Semleges
    Nem tetszik
    Nagyon nem tetszik
    5 Fennmaradó szavazataid

    jVS by www.joomess.de.

     

Írjon nekünk!

A felület segítségével könnyen és gyorsan eljuttathatja kérdéseit a Hivatalhoz. Kérjük, töltse ki az adatmezőket is, elősegítve ezzel a pontos és gyors válaszadást.

refresh

Hirdetmények

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 2005. november 1-jét követően indult eljárásokban hatósági döntéseit a jogszabályban meghatározott esetekben hirdetményi úton honlapján is közzéteszi.

Regisztráció

A regisztráció, bejelentkezés az online időpontfoglalási rendszer eléréséhez szükséges. Az oldal további funkciói regisztráció nélkül elérhetők.