Összevont kérelmezési eljárás
TÁJÉKOZTATÓ
Az összevont
kérelmezési eljárásról
1) Mi az összevont kérelmezési eljárás?
2) Mi az összevont engedély?
Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén az engedélyen szereplő foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.
3)Mikor kerül sor összevont kérelmezési eljárás lefolytatására?
a) Ha a harmadik országbeli
állampolgár az alább felsorolt célokból terjeszt elő tartózkodási
engedély kiadása vagy meghosszabbítása kérelmet:
· szezonális
munkavállalás célú tartózkodási engedély,
· beruházás
megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,
· foglalkoztatási célú
tartózkodási engedély,
· vendégmunkás-tartózkodási
engedély,
· Nemzeti Kártya,
· Magyar Kártya,
· EU Kék Kártya,
· vállalaton belüli
áthelyezés célú tartózkodási engedély,
· kutatás célú
tartózkodási engedély,
· kutatói rövid távú
mobilitási igazolás,
· kutatói hosszú távú
mobilitási engedély,
· Vállalati Kártya
(foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén)
· foglalkoztatási
jogviszony létesítése esetén nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély.
b) Ha a kérelmező foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, és az alábbi célokból terjeszt
elő tartózkodási engedély kérelmet:
· humanitárius célból
(hontalanként elismert személyként; bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből
a hatóságokkal együttműködő személyként; vagy olyan személyként, akit különösen
kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve kiskorúként
tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztattak),
· családi együttélés
biztosítása céljából
c) Ha a kérelmező foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és az alábbi célokból kiadott tartózkodási
engedélyek valamelyikével rendelkezik:
· családi együttélés
biztosítása célú tartózkodási engedély,
· Vállalati Kártya (jogi
személy vezető tisztségviselőjeként),
· humanitárius célú
(hontalanként elismert személyként; bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből
a hatóságokkal együttműködő személyként; vagy olyan személyként, akit különösen
kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve kiskorúként tartózkodásra
jogosító engedély nélkül foglalkoztattak),
· nemzeti érdekből
kiállított tartózkodási engedély.
Az alábbi személyek esetében nem
kerül sor összevont kérelmezési eljárás lefolytatására:
· a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy;
· aki a 96/71/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv alapján Magyarország területén kiküldetésben
tartózkodik;
· au pairként vagy
tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó
harmadik országbeli állampolgár;
· aki a menekültügyi
hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól
ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
· akit Magyarország
menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben
részesített;
· aki befogadott;
· aki az Európai Unió
más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU
tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
· akinek tartózkodási
célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető
tevékenységet folytasson (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő);
· akinek tartózkodási
célja tanulmányok folytatása;
· az a harmadik
országbeli állampolgár, aki rövid időtartamú tartózkodása alatt munkát kíván
végezni.
4) Szakhatósági eljárás az összevont
kérelmezési eljárásban
Az összevont kérelmezési eljárás során
annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár
foglalkoztatása hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e, első
fokon a kormányhivatal, másodfokon a
harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért
felelős miniszter szakhatóságként jár el.
Az eljárás lefolytatásra az alábbi
kormányhivatal illetékes:
· főszabályként a
harmadik országbeli állampolgár munkavégzésének helye szerinti kormányhivatal;
· ha a munka
természetéből adódóan a munkavégzés több vármegye területére terjedhet ki,
a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal;
· a harmadik országbeli
állampolgárt a foglalkoztató több – különböző vármegye területén lévő –
telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye
szerinti kormányhivatal.
Az alábbi esetekben nem működik
közre szakhatóságként a kormányhivatal, valamint a harmadik országbeli
állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter:
ha a harmadik országbeli állampolgár:
· a
vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadását kérelmezi,
· beruházás
megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély
kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,
· Nemzeti Kártya
kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,
· munkavégzését
posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János
Kutatási Ösztöndíj alapján a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében látja
el,
· jogszabályban
meghatározott egyházi személy,
· olyan kutatási
tevékenységet végez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított
igazolás szerint – Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi
szerződés hatálya alá tartozik,
· olyan magyarországi
kutatási tevékenységet végez, amelyet akkreditált kutatószervezettel kötött
fogadási megállapodás alapján folytat,
· hivatásos sportoló,
· hivatásos edző,
· a NATO SOFA
Megállapodásban meghatározott, Magyarország területén szolgálati célból
tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjának közeli hozzátartozója,
· a kérelem benyújtását
megelőzően legalább 1 éve családi együttélés biztosítása céljából kiadott,
érvényes tartózkodási engedéllyel jogszerűen Magyarország területén tartózkodik
és a családegyesítő fél foglalkoztatása engedélymentes,
· a menekült,
oltalmazott családtagja vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú
szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy a kérelem benyújtását megelőzően
családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási
engedéllyel rendelkezik,
· azon egyesült
királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon
munkaviszonnyal rendelkezett és e jogállására tekintettel – annak
figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén
kívül volt – tartózkodási engedélyt kapott munkavállalás céljából, és
tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti kérelmet nyújt be,
· magyar állampolgár
családtagjaként kérelmez tartózkodási engedélyt,
· nemzeti érdekből
kiállított tartózkodási engedélyt foglalkoztatási jogviszony létesítése
érdekében kérelmez.
A szakhatóságként eljáró
kormányhivatal az alábbi idő alatt adja meg szakhatósági
állásfoglalását az eljáró regionális igazgatóságnak:
10 napon belül
· ha a harmadik
országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló
jogviszony keretében történő foglalkoztatása engedélyezési
kötelezettség alól mentes, vagy
· a foglalkoztatásához nem kerül sor munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára,
valamint
· szezonális
munkavállalás esetén, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtását
megelőző öt év során legalább egy alkalommal szezonális foglalkoztatás keretében
tartózkodott Magyarországon és az idegenrendészeti és a munkaügyi jogszabályi
rendelkezéseket maradéktalanul betartotta.
8 napon belül
· ha a harmadik
országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatása vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel kedvezményes
foglalkoztatónál vagy minősített kölcsönbeadónál valósul meg,
· az Európai Unió
tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából
kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgár EU Kék Kártya kiállítása iránti kérelme ügyében,
valamint
· a Magyarországon EU
Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárhoz az EU Kék Kártya kiállítását követően csatlakozó azon
– az Európai Unió más tagállama által kiadott, érvényes tartózkodási
engedéllyel rendelkező – családtag tartózkodási
engedély iránti kérelme ügyében, akinek családi kapcsolata az EU Kék Kártya
birtokosával már az első tagállamban fennállt.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a szakhatóság
eljárása az összevont engedély iránti kérelemre irányuló eljárás
határidejébe nem számít bele.
A szakhatóság az eljárása során a
tényállás tisztázása érdekében hiánypótlási felhívást bocsáthat ki a
kérelmező részére.